A most készülő igazságügyi tájékoztatási törvény meghatározná, milyen adatok, iratok kerülhetnének nyilvánosságra a tárgyaláson és az eljárás korábbi szakaszában. A jogszabály rendelkezne arról is, hogy az információkat miképpen használhatnák fel a szereplők, az érintettek. Válaszra vár emellett, hogy a perben részt vevő személyek milyen nyilatkozatot adhatnak saját ügyükben, és a jegyzőkönyvet feltehetik-e a világhálóra - írja a Magyar Nemzet.

Összhangot kell teremteniük a jogalkotóknak két fontos alkotmányos intézmény: a tárgyalás nyilvánossága és a magánszféra védelme között – ezt nyilatkozta a lapnak a készülő igazságügyi tájékoztatási és adatkezelési törvény kapcsán Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke, az Országos Bírósági Hivatal kommunikációs munkacsoportjának tagja. A lap a szakembertől megtudta: a szabályozásra váró főbb kérdésköröket egy vitairatban már összefoglalták, ám ezek részletes kimunkálása, a válaszok megfogalmazása a következő hónapokban történhet meg.

Harangozó Attila utalt rá: a jogalkotási folyamat nemrégiben Budapesten országos tanácskozással vette kezdetét, s a jövő év elején egy szegedi szakmai összejövetellel érkezik következő szakaszához. A tervek szerint bírák, ügyészek, ügyvédek, újságírók egyaránt kifejthetik álláspontjukat, de megkérdezik más érintettek véleményét is. A javaslat a következő esztendőben kerülhet az Országgyűlés elé.

Az OBH kommunikációs munkacsoportjának tagja úgy véli: az informatika fejlődése új megvilágításba helyezi már magát azt a kérdést is, mit értsünk a tárgyalás nyilvánosságán. A bírósági tárgyaláson ismertetett egészségügyi adatokat, adózási információkat például az internet segítségével manapság szinte az egész világ megismerheti, és értesülhet arról is, hogy a bűncselekmények elkövetői milyen brutalitással léptek fel gyerekek, idősek vagy más személyek ellen.

Harangozó Attila a dilemmák között felvetette: az eljárások résztvevői jelenleg megkaphatják a tárgyalási jegyzőkönyveket, ám arról a törvényben nincs szó, hogy kitehetik-e azokat a világhálóra. Ez pedig nem közömbös, hiszen az iratok tartalma tudvalevően érintheti mások titkait, személyiségét. Jogszabály nem körvonalazza azt sem, hogy az eljárások szereplői miképpen adhatnak nyilatkozatot folyamatban lévő ügyükről. Az OBH eddig elkészült vitaanyaga a felvetésekre több változatban fogalmazza meg a lehetséges feleletet.

Mint azt a Szegedi Ítélőtábla elnökétől a lap megtudta, a szakmai eszmecseréknek a következő időkben lényegében azt kell tisztázniuk, hogy a különféle bírósági ügyekben hogyan viszonyuljanak egymáshoz az eljárásjogi, az adatvédelmi és a titokvédelmi rendelkezések. Az adótitokról és például az orvosi titokról szóló jogszabályok szerint az érintett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a magánszemély ilyen adatát mások tudomására hozzák.

Az adatvédelemről és az információszabadságról rendelkező törvény adott esetben a jogszabály engedélyét is megfelelőnek tartja. A perrendtartások egy harmadik szempontot vesznek alapul, és úgy szólnak, hogy a bírósági tárgyalás túlnyomórészt nyilvános. Ennélfogva a tárgyaláson jelenleg sor kerülhet arra, hogy mások egészségügyi és adótitkait vagy egyéb személyes adatát az iratok ismertetésekor a hallgatóság előtt is feltárják.