A Naprendszer fagyos, külső régiójából a Nap felé repülő égitest emlékezetes látványt nyújthat az égbolton, a csillagászok azt remélik, segítségével újabb ismereteket szerezhetnek a földi élet keletkezéséről is.

Egyelőre nem tudni bizonyosan, miként alakul az üstökös sorsa. A Naphoz legközelebb november 28-án kerül, és kérdés, hogy darabjaira hullik, teljesen elpárolog, vagy épp ellenkezőleg: fényesen felragyog - magyarázta Hermann Böhnhardt, a katlenburg-lindaui Max Planck Naprendszerkutató Intézet csillagásza.

Az ISON alig 1,2 millió kilométerre halad el a Nap felszínétől, ez a távolság pedig valamivel kevesebb, mint a csillag átmérője. Az üstökös felszíne ekkor 1500-2000 Celsius-fokosra hevül fel, ami különleges helyzet az égitest sorsát illetően - hangsúlyozta a kutató. A német amatőr csillagászok legnagyobb egyesületét képviselő Jost Jahn elmondta: ha a novemberi időjárás megengedi, a reggeli égbolton távcsővel már most látható az ISON-üstökös, ám jelenleg nem olyan fényes, mint ahogy várható lenne.

A november közepétől növekvő Hold fénye is zavarhatja az ISON látványát. Ha azonban az üstökös túléli a Nap-közeli elhaladást, december első felében reggelente talán szabad szemmel is megfigyelhető lehet, karácsony előtt pedig távcsővel egész éjjel láthatóvá válik - tájékoztatta az egyesület a dpa német hírügynökséget.

Az ISON-t 2012. szeptember 12-én fedezték fel a Nemzetközi Tudományos Hálózat Távcsövével (International Scientific Optical Network, ISON), melyről nevét is kapta. Az üstökösök a Naprendszer külső vidékéről származnak, és lehetővé teszik, hogy a kutatók azokat a régiókat tanulmányozzák, ahol a Naprendszer mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésekor megfagyott ősanyag változatlan formában maradt meg. Böhnhardt szerint az ISON az eddig ismert üstökösökhöz képest egészen fiatal, a napsugárzás eddig alig módosított rajta.

A tucsoni Bolygótudományi Intézet (Planetary Scinece Institute) kutatója, Csien-Jang Li elmondta: az is feltehető, hogy az ISON-üstökös először halad a Naprendszer belseje felé, és a növekvő megvilágítás sok olyan mérést tesz lehetővé, mely a legtöbb fiatal üstökös esetében aligha végezhető el.

Az ISON a Föld története szempontjából is érdekes lehet. Nem világos ugyanis, honnan származik az óceánok vize, az üstökösök tömegének felét pedig víz alkotja. Egyes elméletek szerint üstökös becsapódásával kerülhettek az élet alapvető elemei a bolygóra - hangoztatta Böhnhardt.