Kórházanként akár több tízmillió forintra is rúghat az az összeg, amit az intézményeknek a nyáron kényszernyugdíjba küldött munkatársak után kell 'megtakarítás' címén befizetniük a központi költségvetésbe. A kórházaknak december 5-ig kell jelezniük, hogy mennyi pénzt spóroltak meg az elbocsátásokkal, és december 10-ig be is kell fizetniük a járulékkal növelt összeget - írja a Világgazdaság.

A Gyemszi „Az álláshelyzárolásból eredő kiadási megtakarítások befizetésének rendjéről” szóló november 15-i kormányrendeletre hivatkozik. Ez pedig abból a korábbi kormányhatározatból indul ki, amely szerint zárolni kellett mindazon nyugdíjasok álláshelyét, akik nem kaptak felmentést a július 1-jén hatályba lépett „munka vagy nyugdíj” szabály alól. Mint ismeretes, mentességet csak az egészségügyi dolgozók, vagyis az orvosok és ápolók kaphattak. A kórházakból elbocsátott egyéb szakemberek azonban nem, sőt, az ő megüresedett álláshelyeikre elvileg nem is lehetett felvenni mást.

A lap azonban több kórházigazgatótól is úgy tudja: működésképtelenné váltak volna az intézmények, ha – más munkakörben is, de – nem pótolják e szakemberek jelentős részét. Volt ugyanis, ahol az egyetlen energetikustól kellett a kényszernyugdíj miatt megválni, de a nyugdíjba küldött műszaki, pénzügyi vagy hr-es szakemberek hiányát sem viselték volna el az intézmények. Ez azonban csak az egyik probléma. A másik, hogy az egészségügyi intézmények esetében nem a státuszt, hanem a betegellátást finanszírozza az egészségbiztosító. Abból az összegből kell kifizetni a dolgozókat, megvásárolni a működéshez szükséges eszközöket, fizetni a számlákat. Ha tehát nekik most vissza kell fizetniük a zárolt állásokból származó „megtakarításaikat”, akkor tulajdonképpen abból a konszolidációs pénzből vesz vissza most az állam, amivel az eladósodást szerette volna enyhíteni.