Hazánkban a közigazgatás teljes átalakítása zajlik, az önkormányzatok feladatainak változásával. A módosítások során érdemes lenne a norvég példát követni, mivel rendkívül jó szisztéma szerint működik: kis lépésekben, széles társadalmi elfogadottsággal hoznak döntéseket, a politikusok pedig főként választókörzetüket és nem frakciók érdekeit képviselik - mondta el Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára.

Kell a párbeszéd

„A norvégok nagy előnye, hogy államuk elképesztően jó szisztéma szerint működik”- hangsúlyozta a főtitkár – „nem akarnak mindent egyszerre elérni, és főként nem azonnal. Sokkal szélesebb társadalmi elfogadással hozzák meg a döntéseket, ráadásul a döntéshozók közt ott vannak azok, akik később végrehajtják a határozatokat. Állandóan monitorozzák, hogy a bevezetett szabályozások mennyire váltak be.”

Ugyanezt az együttműködési-visszacsatolási rendszert szeretné kialakítani önkormányzati szinten a magyar Polgármester Akadémia is, amit Zongorék 2009-ben, a Norvég Alap pályázati forrásaiból hoztak létre. Az Akadémia fő célkitűzése, hogy a települések élén álló első számú vezető tudjon konfliktusokat kezelni, tudja az idejét megfelelő módon beosztani és legyen tisztában azzal, hogyan kell egy település gazdálkodását fenntartható módon irányítani. A működőképesség alapja azonban az együttműködés, és ennek hiánya sarkalatos magyar jelenség. Az együttműködés kialakításának érdekében a képviselő-testületnek is tartanak tréninget, ahol a két nap alatt az együttgondolkodásra próbálják rávenni őket - ismertette a közigazgatás rádiójának vendége.

Visszatérve az északi példához, Zongor Gábor rámutatott: Norvégiában egy polgármester sem ül a parlamentben - bár ezt nem tiltja rendelet, szerintük eltérő szintek és érdekek jellemzik a törvényhozást és az önkormányzatot, amit nem lehet összekeverni. A politikai élet is más elven működik, mint az itthon, a norvégoknál nem a pártszínek, hanem a területi hovatartozás kérdése számít igazán, és innen erednek az esetleges viták, konfliktusok is. Minden honatyának elsősorban saját választóit kell képviselnie, éppen ezért nem frakciók, hanem területi hovatartozás alapján foglalnak helyet a parlamentben

Erőszak az irodában

Az önkormányzatoknál dolgozókat időnként az ügyfelek részéről erőszak is éri. Az ilyen esetek elkerülésére Norvégiában biztonsági felelőst alkalmaznak, aki a konfliktus kezelésére, elhárítására van kiképezve, sőt már az irodák berendezésénél is figyelnek arra, hogy ne érhesse bántalmazás az ott dolgozót. Ők úgy látják, hogy az ilyen atrocitás már nem csak a személynek, hanem az önkormányzatnak is szól. Ezért is a biztonsági felelős ilyen esetben elrendelheti a munka befejezését, átmeneti felfüggesztését.

A témával kapcsolatban itthon is megkérdezték az önkormányzatok dolgozóit, kérdőíveket osztva szét a hivatalokban. A felmérés jól sikerült, megfelelően reprezentatív lett, ám az eredmény elkeserítő – véli Zongor – az erőszak léte éles és valós a probléma nem csak a szegények lakta településeken. Tréningeket kell indítani, és el kell dönteni, hogy kit lehet kiképezni a hivatali dolgozók védelmére. Az első tréning október 14-15-én lesz, norvég közreműködéssel – mondta a vendég, hozzátéve, a norvég szisztémát a helyi viszonyokhoz kell alakítani, de idővel a magyar államigazgatásra is ki szeretnék terjeszteni. A szakszervezet is fontos szereplők a kérdésben. Mint más területen, itt is háromoldalú társadalmi párbeszéd kell, ami az egész közszféra biztonságát garantálhatja.

Nem a méret számít

A norvégokkal történő együttműködés kapcsán Zongor hozzátette: továbbviszik a tapasztalatcsere program eredményeit is, mert a jó példákat itthon széles körben szeretnék bemutatni. Fontos emlékeztetni rá, hogy a jól megválasztott, a helyiekkel párbeszédet folytató polgármester és testület rendkívüli fejlődést hozhat bármely településen, annak méretétől függetlenül – hangsúlyozta összegzésében a Rádió Orient vendége.