A Magyarország elleni 'összehangolt uniós támadás' lehetőségéről cikkezik a keddi Magyar Nemzet, a Metropol szerint pedig idén még maradnak az utcán a lomtalanítók, mivel nem indult el a házhoz menő lomtalanítás rendszere. A Népszava szerint alkotmányosság szempontjából kérdéses a az önkényuralmi jelképek viselésének tilalma, míg a Népszabadság a trafikpályázat nyerteseiről ír legfrissebb számában.

Mégsem indult el idén a házhoz menő lomtalanítási rendszer Budapesten, amivel többek között a professzionális lomisokat akarták távol tartani a közterületre kihelyezett hulladékkupacoktól. Így idén is a már megszokott rendszerben szabadulhatnak meg a budapestiek a feleslegessé vált bútoraiktól, háztartási készülékeiktől a már beindult lomtalanítási szezonban. el.

Az új rendszer lényege, hogy idén már nem egységesen hirdettek volna meg lomtalanítást egy-egy kerületben vagy lakótelepen, hanem az adott lakóingatlan tulajdonosa, illetve a társasház kezelője jelezte volna az FKF felé, hogy lomtalanítani akar. Jelentésére a szolgáltató pár napon belül megadta volna, mikorra tudja vállalni a végrehajtást, ami gyakorlatban a hívást követő 30–60 napon belüli időpontot jelentene – ismertette a Metropol kérésére a tervezett rendszer működését a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK). Így az FKF honlapján sem jelentek volna meg a lomtalanítási időpontok, hiszen látható, hogy nem is lett volna egységes dátum: minden ház elé más-más időpontban kerültek volna ki a lomok.

Azt javasolták az Európa Tanács jelentéstevői, hogy kezdjék el a hazánkat érintő monitoring-eljárást – értesült a Magyar Nemzet. Erről bizottsági keretek között már ma tárgyalnak Strasbourgban. 'Az Orbán-kormány arra számít, hogy a tavasz végén, nyár elején újabb összehangolt uniós támadás indul hazánk ellen'- olvasható a lapban. Jól jelzi a Magyarországgal kapcsolatos megosztottságot, hogy – az újság információi szerint – visszaadta megbízatását Jana Fischerová, az Európa Tanács (ET) egyik jelentéstevője. A Magyar Nemzet úgy tudja, a cseh konzervatív képviselő azután mondott le posztjáról, hogy nem tartotta elég megalapozottnak az ET parlamenti közgyűlése megbízásából hazánkról készült jelentést.

Hétfő este közzétették a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN) honlapján a trafikpályázat nyerteseinek nevét. Sok részlet azonban nem derült ki, csupán a győztes nevek szerepelnek a települések mellett, amelyből az szűrhető le, hogy 3174 városban vagy faluban mintegy 5900 koncessziót adtak ki. Korábban az NDN azt közölte, hogy a december közepén kiírt tenderre mintegy 15 ezer üzletnyitási igény futott be. Igaz, a pályázók zöme csak a jó forgalmi lehetőségekkel kecsegtető városi helyekért tülekedett, így ezeken a helyeken ötszörös vagy annál nagyobb túljelentkezés volt, az üzletileg gyenge területeken viszont éppen hiány volt jelentkezőből. Ugyanakkor, mivel a trafikpályázaton korlátlan mennyiségű helyre lehetett jelentkezni, azt most sem lehet tudni, hogy pontosan hányan is indultak az eljáráson. -írja a Népszabadság.

Hatályba léphet április 30-án - az eddigi tényállás megszűnésekor - az önkényuralmi jelképek tilalmának új formája, így vélhetően május elsején nem nyílik lehetőség a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és a vörös csillag nyilvános viselésére. Hiába fogadta el a kormányoldal az új szabályozást, annak alkotmányossága továbbra is kérdéses - írja a Népszava. A lap szerint továbbra sem teljesül a korábban az Alkotmánybíróság (Ab) által megfogalmazott követelmény, miszerint olyan tényállásra van szükség, amely 'lehetővé teszi a konkrét jelentéstartalom vizsgálatát az egyes politikai jelképek nyilvános használatának büntetőjogi értékelése során'. az Ab februárban találta alkotmányellenesnek a Btk.-paragrafust, sőt, a testület az indítványozó kérésén túlmenően a teljes nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúrákkal kapcsolatos jelképek használatát tilalmazó tényállásról kimondta: a szabályozás nem kellően körülhatárolt, így sérti a jogbiztonság követelményét és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.