Sok a külföldi, gyengébb minőségű tojás áruházainkban, a fogyasztóknak elsősorban az ár számít, kevésbé foglalkoznak a tojások eredetével. A nagyáruházak egy részében kisbetűs a kilós ár, pedig ennek a megfelelő méretű feltüntetésével kiszűrhető lenne a kisméretű tojásokkal ügyeskedés. A Magyar Tojásszövetség koronás védjeggyel látná el a magyar tojásokat.

Az uniós előírásoknak megfelelő új ketrecek telepítése, a régiek cseréje megterhelte a tojástermelők pénztárcáját, törleszteniük kell az ezzel kapcsolatos hiteleket. Európában túltermelés van, Németországban például 3 százalékkal nőtt a tojótyúk férőhelyek száma. A túltermelés miatt darabonként négy-öt forinttal visszaesett a tojás átvételi ára.

Az alacsony ár és a költséges ketreccsere miatt sokan felhagytak a tojástermeléssel Magyarországon és megyénkben is. Hazánkban az üzemszerű termelésben a korábbi 4,2 milliós tyúkállomány lecsökkent 3,6 millióra. Ez nem elegendő, így jelenleg importszükséglet van tojásból, és éppen azért léptünk, hogy a dömpingszerűen beérkező külföldi tojást megállítsuk a hazai, minőségi áruval. Ezzel további 1,8 millió tyúk beállítására lenne lehetőség.
A termelők többsége szerint nem is az a fő baj, hogy külföldi tojás érkezik be, hiszen az unióban az áruk szabadon áramolhatnak. A nagyobb probléma az, hogy sok esetben silány minőségű tojás kerül be az országba, itt átpecsételik, magyar regisztrációs számmal hozzák forgalomba. Elsősorban a szavatossági idő lejártához közelítő kis méretű, lényegében iparinak számító tojástól szabadulnak több országban, ahol túltermelés van. Ehhez az ipari tojáshoz féláron hozzájuthatnak a felvásárlók. A hatóságok ellenőrzéseik során fognak hamis tojásszállítmányokat, de a kereskedő, termelő más cégnévvel, más módszerrel folytatja tevékenységét.

Kezdeményezik a koronástojás-védjegy bevezetését. A hazai, üzemszerűen termelők több mint a fele már jelezte igényét a koronás védjegy használatára, így nyújtva minőségi garanciát a fogyasztók részére, valamint önként vállalva az évente több alkalommal előforduló hatósági ellenőrzéseket. A fogyasztók jelenleg kevésbé foglalkoznak a tojások megfelelő jelölésével, annál inkább azok árával. Ezért van piaca itthon mindenféle származású és méretű tojásnak. A normál, 50-60 grammos M-es tojásnál kisebb S-es csak nálunk és Szlovákiában tehető ki a polcra, így ezzel is „játszhatnak”, az olcsó ár vonzó.

A tojásszövetség békéscsabai elnöke kitért arra, a vásárlók korrekt tájékoztatása jegyében a kilós ár – amivel kiszűrhető például a kisméretű tojással való ügyeskedés – megfelelő méretű feltüntetésére lenne szükség. Kezdeményezik a tojásnak, mint alapvető élelmiszernek az áfacsökkentését is 27-ről 5 százalékra.

A magyar tojáspiac évi hétmilliárd forintnyi áfakockázatot jelent a magyar államnak, ezt nem tartják túlzó tételnek a költségvetésben. A kezdeményezések ugyanakkor a magyar tojás védelmét, a fogyasztók minőségi ellátását szolgálnák.

A koronás védjegy nem jelentene áremelést, csak megbízható minőséget, nyomonkövethetőséget. Aki beszáll ebbe a körbe, az teljes egészében nyílt kártyákkal termel, ad el, bármikor áll az ellenőrzés elé. Ha üzemszerűen termelők nem teszik ezt meg a magyar termék, piac védelmében, joggal merülhet fel bárkiben, vajon miért nem. Ha pedig az áruházláncok Magyarországon nem a koronás tojást vásárolják majd, ugyancsak felmerülhet a kérdés, vajon miért nem.