Éppen csak meg tudják őrizni a bankbetétek a lekötött pénzek reálértékét, ám a szakértők szerint elképzelhető, hogy jövőre már nem lesznek képesek reálhozamot produkálni. Az emberek egyre több pénzt vonnak ki a betétekből és tesznek át állampapírba és befektetési alapokba - írja a Magyar Nemzet.

Ma már szinte lehetetlen nyereséget elérni a bankbetétekkel, a számla és a pénzmozgás költségei és az adók ugyanis még azt a csekély hasznot is felemésztik, amit az infláció meghagy. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint idén alapvetően megváltozott a bankbetétek szerepe. Míg az elmúlt években egész jó reálhozamokat kínáltak a pénzintézetek a megtakarításokért, vagyis érdemes volt náluk fialtatni a félretett összegeket, ma már inkább csak arra való ez a befektetési forma, hogy ne otthon, a párnahuzatban álljon az emberek pénze.

Varga Mihály jó kompromisszumnak tartaná, ha bevezetnék az úgynevezett banki alapszámlát. A nemzetgazdasági tárca tervei szerint csak ezekről a számlákról lehetne havonta ingyenesen felvenni pénzt, 150 ezer forintig. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak azt mondta: a konstrukció kevesebb, 30-32 milliárd forint veszteséget jelentene a bankrendszernek, amiért cserébe növelhetnék a hitelezési aktivitásukat, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez.

A havi két ingyenes készpénzfelvételhez néhány módosításra még szükség van – ezt már a Bankráció.hu szakértője, Gergely Péter mondta a Gazdasági Rádiónak az alapszámla létrehozásával kapcsolatban. A havi kétszeres ingyenes pénzfelvétel mellett havi 100 ezer forintig az átutalásokat is ingyenessé tennék. Szakértők szerint ez a szürkegazdaság felé terelheti a szereplőket, és plusz terheket róna a bankokra.