Ezzel lehetőség van az Árpádok eredetének meghatározására is. A szakértők 11, a székesfehérvári bazilikából származó csontvázat is megvizsgáltak. A részletekről Dr. Kásler Miklós professzort kérdeztük.

Az Országos Onkológiai Intézet munkacsoportja 2013-ban kezdett dolgozni az eredetileg a székesfehérvári bazilikában eltemetett emberi maradványok azonosításán. A munkát nemzetközi összefogással végezték, három külföldi laboratórium is elvégezte a genetikai vizsgálatot, így nem vitatható a kontrollált eredmény. A program vezetője, Kásler professzor, magyar onkológus, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, aki onkológusi munkája mellett mindig nagy érdeklődést tanúsított a magyar nemzet történelmi, történelemfilozófiai sorskérdései iránt.

Kásler professzor elmondta: vizsgálataik alapján a két királyi maradvány az R1a haplocsoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai eredetűek.

„Eddig egyetlen Árpád-házi királynak, III. Bélának és a feleségének azonosították a maradványait, ezért az volt a célunk, hogy mindkettőből a DNS-mintát nyerjünk. Miután ez megtörtént, összevetettük a két markersort, kiderült, hogy a tizenegy maradvány egyike, egy férfi genetikailag rendkívül közel állt III. Bélához. Hogy ő pontosan kicsoda, ahhoz további vizsgálatokra van szükség.” - mondta el Kásler Miklós a szekesfehervar.hu-nak.

A professzor a többi csontvázzal kapcsolatban kiemelte, hogy ketten közülük nyugat-európai haplocsoporttal rendelkeznek, ami felveti annak lehetőségét, hogy esetleg az Anjou-házból származhatnak.

„Ha be szeretnénk bizonyítani, hogy ez valóban igaz, akkor férfi ági felmenőtől, vagyis Károly Róbert apjától, Martell Károlytól, esetleg a nagyapjától Anjou Károlytól vagy az unokatestvéreitől, a durazzói hercegektől kell DNS-mintát nyerni. Ez utóbbi viszonylag könnyen megvalósítható, hiszen a Nápolyban lévő sírokat az évszázadok során nem bolygatták meg.” - fejtette ki a professzor, aki elmondta, hogy Habsburg Albert és Szapolyai János maradványait is lehetne azonosítani. Hunyadi Mátyás esetében viszont a férfi ági mintát nem olyan egyszerű beszerezni, mivel az apa, Hunyadi János és a testvér, László is Gyulafehérváron volt eltemetve és 1919-ben a bevonuló román hadsereg széttörte a szarkofágokat és a benne lévő csontokat szétdobálta.

„III.Béla DNS-ének meghatározásával további Árpád-házi királyokat, többek között az Egresen eltemetett II. Andrást, és az Esztergomban nyugvó IV. Bélát is lehet azonosítani. Ezen kívül lehetőség van az Árpádok eredetének meghatározására is. Van egy nyilvános, nemzetközi génkönyvtár ókori-és középkori maradványokból nyert DNS-mintákkal. Az Árpádok bizonyos DNS-szakaszait a különböző népekével össze lehet vetni, így a származásukat ki lehet deríteni.” - mondta el Kásler Miklós, aki szerint a a kutatások folytatásának nem lesz anyagi akadálya, mert már jelentkezett olyan cég, amelyik jelezte, hogy szeretné szponzorálni a további vizsgálatokat.

szekesfehervar.hu