Egy új elmélet szerint a diszlexiát az agy hallás és beszédközpontja közötti kapcsolódási hiba okozhatja - írja a Scientific American. A diszlexia a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképességzavar. Fő tünete az olvasási képesség elmaradottsága az életkor, iskolázottság és intelligencia alapján elvárható szinttől.

A szakemberek a diszlexia eredetét régóta a szavak hibás azonosításában, az írott szimbólumok nem megfelelő értelmezésében keresik. Bart Boets, a belgiumi Louvaini Katolikus Egyetem klinikai pszichológusának vezetésével a kutatók agyi képalkotó vizsgálatok elemzése során azt találták, hogy teljesen ép volt a fonetikus reprezentációjuk a felnőtt, diszlexiában szenvedő pácienseknek, csak éppen kapcsolódási hiba miatt nehezebben volt elérhető ez a terület, mint a kontrollcsoport résztvevőinél.

A vizsgálat során a résztvevők különböző, de nagyon hasonló hangokat hallottak, s fel kellett ismerniük a különbséget. Meglepetésükre azt látták, hogy a diszlexiások válaszai és az idegsejti reakciójuk intenzitása hasonló volt a kontrollcsoportéhoz. Amiben különbség volt, az a reakció idő: a betegséggel diagnosztizáltak fele olyan lassan válaszoltak, mint egészséges kortársaik.

Emellett a képek elemzése során felfedezték, hogy a diszlexiásoknak csökkentet a szerkezeti integritásuk az agy azon területén, amely a beszéd feldolgozásáért felelős, vagyis az új kutatás a hallás és a beszédközpont közötti kommunikáció hibájában véli felfedezni a betegség eredetét.