Városlista
2020. október 31, szombat - Farkas

Hírek

2020. Szeptember 10. 18:00, csütörtök | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

A vadon élő gerinces fajok populációi átlagosan kétharmaddal zsugorodtak 1970 óta

A vadon élő gerinces fajok populációi átlagosan kétharmaddal zsugorodtak 1970 óta

A vadon élő gerinces fajok populációi átlagosan kétharmaddal zsugorodtak világszerte 1970 óta, az élelmiszertermelés céljából végzett erdőirtások következtében

- derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön közzétett jelentéséből, amely arra figyelmeztet, hogy az ökoszisztémák károsítása fokozza a Covid-19-hez hasonló fertőző betegségek felbukkanásának kockázatát.

A szervezet 2020-as Élő Bolygó Jelentése szerint a mezőgazdasági célokat szolgáló talajátalakítás és a vadon élő állatokkal folytatott kereskedelem kulcsszerepet játszott abban, hogy 1970 és 2016 között átlagosan 68 százalékkal zsugorodott több ezer emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és halpopuláció.

Fran Price, a WWF International vezető munkatársa szerint az erdőirtás és a természetes élőhelyek elvesztése - amely az emberiség élelmiszertermelésével és fogyasztási szokásaival van összefüggésben - az elsődleges oka ennek a drasztikus csökkenésnek.

A Global Forest Watch (GFW) nevű, interneten elérhető erdőfigyelő-rendszer adatai szerint 2019-ben hat másodpercenként egy labdarúgópályányi trópusi esőerdő tűnt el a Föld felszínéről.

Környezetvédők szerint a még létező erdők megóvása és a sérültek helyreállítása csökkenti az áradások kockázatát, segít a globális felmelegedés lassításában a nagyobb mennyiségű szén-dioxid elraktározása révén, valamint óvja a biológiai sokféleséget.

A 125 szakértő bevonásával készült WWF-jelentés csaknem 4400 gerinces állatfaj mintegy 21 ezer populációjára terjed ki, áttekintést adva a természeti világ jelenlegi állapotáról.

Az édesvizekben élő fajoknál 84 százalékos volt a populációcsökkenés. A legsúlyosabban érintett állatok közé tartozik a keleti síkvidéki gorilla a Kongói Demokratikus Köztársaságban, valamint a jákópapagáj Ghánában.

A kutatók szerint a gyors ütemű erdőirtás kulcsszerepet játszik továbbá a zoonózisok - az állatokról emberre átkerülő betegségek - terjedésében.

"Az erdők egyfajta védőhálóként szolgálnak, hogy távol tartsák ezeket a betegségeket az emberektől, vagyis minél nagyobb erdőterületeket irtunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy szabadon engedünk valamit, aminek pusztító hatása lehet az emberiségre" - húzta alá Price.

Hozzátette, ha a világ a megszokott módon működik tovább a következő évtizedben, akkor a vadvilág által elszenvedett károk helyreállása évtizedekbe fog telni és a populációk kisebb valószínűséggel fognak regenerálódni.

A szakember szerint a kormányok és vállalatok részéről határozott elkötelezettségre és olyan erőfeszítésekre van szükség, amelyek elősegítik a globális ellátóhálózatok fenntarthatóbbá tételét. Az embereknek pedig tudatosítaniuk kell magukban a fogyasztási szokásaik természetre gyakorolt hatását és felelősségteljesebben kell vásárolniuk.

Az Oxfordi Egyetem kutatói a WWF-jelentéstől független tanulmányukban azt írják, hogy a természetre épülő megoldások - úgy mint az erdők és mangrove erdők helyreállítása -, kulcsfontosságúak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.

Az ilyen megoldások enyhítik az olyan éghajlattal összefüggő problémákat, mint az áradások, a talajerózió és az élelmiszertermelési veszteségek.

A szakemberek szerint a természetre alapozott intézkedések nem csupán faültetésről és az üvegházhatású gázok kivonásáról szólnak, hanem segíthetik a közösségeket a klímaváltozásnak az elmúlt hónapokban megtapasztalt olyan hatásaihoz való alkalmazkodásban, mint a hőhullámok, a bozóttüzek és a hurrikánok.

A WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin a szervezet MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében megjegyezte, hogy ebben az évszázadban a vadon élő fajok egyötödét fenyegeti a kihalás az éghajlatváltozás következtében. "A növények kihalási kockázata szintén hatalmas: a dokumentált növényfajkihalás az emlősök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese" - húzta alá az igazgató.

Ezek érdekelhetnek még

2020. Október 30. 16:01, péntek | Életmód

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat tudósok

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak mozgását az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet, a Konstanzi Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósaival együttműködve.

2020. Október 25. 15:32, vasárnap | Életmód

Koponyák alapján alkottak látványos 3D-modelleket a kutyák agyáról magyar kutatók

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

2020. Október 25. 07:00, vasárnap | Életmód

Magyar kutatóorvosok áttörést értek el a tartós izomgörcsök kezelésében

A gyógyszerpiac első igazán hatékony izomgörcsoldója lehet az MPH-220 nevű hatóanyag-jelölt - mondta a gyógyszer-fejlesztést végző, Motor Farmakológia Kutatócsoport vezetője szombaton az M1 csatornán.

2020. Október 22. 17:08, csütörtök | Életmód

A klímakutatók a legtöbbet repülő tudósok

A klímakutatók, elsősorban a professzorok jóval többet repülnek, mint a többi tudós, de hajlamosabbak is arra, hogy lépéseket tegyenek repülőútjaik csökkentésére vagy ellentételezésére -derült ki egy globális elemzésből.