A béren kívüli juttatásokon túl a munkaerő megbecsülésére is komoly hangsúlyt kell fektetni, hiszen az elégedett alkalmazott az ügyfelekkel is jól bánik - erre már a legkapitalistább cégek is kezdenek ráébredni - állítja Poór József egyetemi tanár, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének elnöke. A cafeteria ma már nem számít komoly megtartó erőnek, de a rugalmas munkaidő, a családbarát környezet motiválja a dolgozókat.

A juttatás olyan motivációs eszköz, ami nem kizárólag bér-és teljesítményfüggő; bár egy részét törvény írja elő, a kötelezőn túl is érdemes támogatni a dolgozót – hiszen arra még a legkapitalistább vállalatok is rájöttek, hogy jó embert nehezebb találni, mint gépet, megtartásához pedig nem elég csak a pénz – mutat rá Poór. A béren kívüli juttatásnak fontos szerepe volt már a válság előtt is, azóta pedig népszerűsége folyamatosan növekszik. Sok vezető ezzel próbálja megfogni dolgozóit, mert a fizetéseket nem tudja az elvárt mértékben növelni. A változó körülmények között a képzett dolgozó szerepe felértékelődik, s ha jól bánnak vele, az munkájában is meghozza eredményét.

Ahogy a versenyszféra, úgy a közigazgatás szervei is hiteles információkat szeretnének kapni a dolgozók motivációs lehetőségeiről, az optimális juttatási formákról. Nyugati országokban már bevett gyakorlat, hogy egy-egy vállalat működését külső szakmai szervezetek vizsgálják ebből a szempontból, ezt nevezik benchmarking kutatásnak. Fontos tudni, hogy saját gyakorlatunk mennyiben tér el a többiekétől, hogyan viszonyul egymáshoz a szomszédos országokban vagy régiókban bevett juttatási rendszer – jegyzi meg Poór József – vagy, hogy a közszférából miért nehéz átmenni a versenyszférába.

A mérés és összehasonlítás fontos a humán menedzsment gyakorlatban, de ezt nehéz megoldani - nem minden vezető szeret adatokat szolgáltatni, mondta a HSZOSZ elnöke, egy országos felmérést hozva fel példaként. Utóbbi vizsgálathoz kiküldtek 25000 meghívót, 500 szervezet jelentkezett a vizsgálatra, s végül 419 vehetett részt a mérésben - mondja a szakember. A béren kívüli juttatások elemzésekor később kiderült, hogy a népszerűségi lista elején az Erzsébet utalvány áll, de elterjedt és komoly megtartó erőt jelent a mobiltelefon és a cégautó, mint juttatásai elem. A cafeteria értéke ugyanakkor változott is a válság hatására, az adózott bér és az adózott cafeteria közt már nem olyan jelentős a különbség, de a dolgozók megszokták, így a cégek továbbra is fenntartják.

A HSZOSZ tapasztalatai alapján a külföldi tulajdonú vállalatoknál magasabb a béren kívüli juttatás összege, de az utóbbi időben szépen jönnek fel a magyar cégek is. Sőt, már a KKV-k is adják, de óriási a különbség a külföldi és a magyar kis-és középvállalatok humán menedzselése között. Ha ebben előre tudnánk lépni, az óriási termelést növelő tényező lenne - hangsúlyozta az elnök. Poór kiemelte, fontos, hogy az anyagiakon túl, a munkaidő és a feladatok elosztása is vonzó legyen az alkalmazottak számára: a Google humán menedzselési gyakorlatában például a munkaidő 80 százaléka kötött, a 20 százaléka pedig szabad. A flexibilis, a dolgozók igényeihez is alkalmazkodni képes munkarend a cafeteriánál is hatásosabb motiváció lehet – fogalmazott a Rádió Orient vendége.