és arra sem, hogy a kormányrendelet szerint csúnyán megüthetjük a bokánkat, ha megszalad a kezünkben a só.

Az talán már egyetlen ingatlantulajdonos és használó számára sem jelent újdonságot, hogy a háza előtti területet saját magának kell rendben tartania, legyen szó fűnyírásról, levélgyűjtésről vagy télen hóeltakarításról, síkosság-mentesítésről. Ez természetesen Székesfehérváron is így van.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2014. (II.3.) önkormányzati rendelete a közterületek tisztán tartásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról.
5. § (1) Az ingatlanhasználóknak a közterületek tisztán tartásával és a zöldterületek ápolásával kapcsolatos feladatai:
a) Az ingatlan előtti járda, úszótelek esetén az épület körüli járda, illetve járda hiányában egy méter széles területsáv, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, tisztán tartása, hulladék- és gyommentesítése, a burkolt területek síkosság-mentesítése, valamint a hó eltakarítása. Amennyiben az ingatlant két közút is határolja, úgy ezek a feladatok mindkét közút irányában kötelezőek.

A rendelet természetesen a tulajdonosok jogi felelősségét is magával hozza, ugyanis ha valaki az ingatlanunk előtti járdán esik el, mert nem takarítottuk le azt, akkor kötelesek vagyunk az okozott kárt megtéríteni. Arról nem is beszélve, hogy akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatnak minket. A szabályozás pedig nemcsak a családiház-tulajdonosokra, hanem a társasházban lakókra is ugyanúgy vonatkozik.

Azt talán már kevesebben tudják, hogy a síkosság-mentesítést is elhibázhatjuk, és a sózásért komoly büntetést kaphatunk.

A 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (2) értelmében ugyanis belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Ha pedig vétünk, akár ötvenezer forint büntetést is kaphatunk, és a törvény nem ismerete nem mentesít minket a felelősség alól.

Vagyis a só nem játszik, ugyanis Karthágó óta pontosan tudjuk, hogy ez az anyag mire képes. Azonnali hatásáról biztosan több kutyatulajdonos is be tudna számolni, hosszú távon pedig szétmarja a cipőnket, károsítja a biciklink és autónk gumiját, alvázát, de idővel az aszfaltot és a betont is bedarálja.

Székesfehérvár Városgondnoksága is ezt figyelembe tartja, és a november eleji, téli gépszemlén kijelentette: a parkokban és a parkokon átvezető járdákon környezetvédelmi okokból nem szórnak sót idén sem.

Mit használhatunk alternatívaként?

Szórhatunk homokot, sódert, természetesen lebomló faforgácsot vagy fahamut, nádfonatot, több nemzeti parkban például gránitkő-zúzalékot használnak. Természetesen ezeknek az anyagoknak a beszerzési ára valamivel magasabb.

Ha a Székesfehérváron elérhető nagyáruházak kínálatát nézzük, akkor is szembetűnő az eltérés: az Obiban az Útszóró só kilója már 66 forinttól kapható, míg a Zeolitos jégoldó 250 forint/kg, a Környezetbarát jégmentesítő név alatt futó granulátum 380 forint/kg, az Útkáli Eco plus, ugyancsak zeolitos, környezetbarát síkosság-mentesítő 180 forint/kg-os áron kapható (2018.11.27.).

A Praktikerben az Útszóró sót 70 forint/kg-os áron megkapjuk, az alternatív síkosság-mentesítők azonban itt is drágábbak, bár van kevésbé költséges választás is: a Csúszásgátló zúzalék kilója ugyanis 92 forint/kg-tól elérhető. Az Útkáli Eco plus 220 forint/kg-ba, a Zeokal, zeolitos jégoldó 200 forint/kg-ba kerül, bár utóbbi csak rendelésre kapható (2018.11.27.).

fmc.hu